Nő és férfi, szex és hatalom

Eljárok a szobra előtt naponta. Annyit tudtam róla eddig, mint mindenki más, akit érdekel a múlt, s benne a nagyok, akik alakították azt.
Aztán nemrég a kezembe került a mostanában kiadott helyi históriás könyvek egyik kötete, amiben már esik néhány szó Fáy András különös házasságáról is. Éppen akkoriban robbant a botrány szexről,erőszakról, hatalomról, utánaolvastam hát ennek a titoknak, amelyre rámehetett volna " a haza mindenesének " életműve is. De hát mit számított abban az időben egy Sziráki Zsuzsi sorsa.
Hagyománytisztelő falu ez, ahol Fáynak - aki gyerekkorát is itt töltötte, majd itteni birtokán gazdálkodott - igen nagy kultusza van. Hogy mennyire tartják magukat a régmúltban meggyökeresedett férfi-női szerepek, nem tudhatom. Ezt a történetet azért adom közre mégis, hogy egyértelműbb legyen: ebben a tekintetben kiváltképp nem kellene a múltat visszasírni.

"A nemzet mindenese" volt, ahogy azt Szemere Pál találóan megjegyezte róla: minden törekvése a haza javát szolgálta, minden munkájában a társadalmat, gazdaságot jobbító szándék vezérelte. Fót város egyik látványossága 1837-ben épült, klasszicista stílusú présháza. Az ő nevét viseli az OTP egyik alapítványa, egy pénzintézet, több iskola, jó néhány településen utca, sétány. Emlékére alapították a Fáy András-díjat, amelyet a honvédelmi miniszter adományoz évente. 1986-ban, születésének 200. évfordulóján, majd 1990-ben is érmét adtak ki emlékére, arcképe postabélyegeken is szerepel. Szobrot emeltek neki Budapesten, a Vármegyeháza oldalában, a Kamermayer Károly téren, Sárospatakon, az Iskolakertben, Dunakeszin, Dunaújvárosban, Pécsett, Balatonfüreden és Szegeden pedig emléktáblával tisztelegtek alakja előtt." ( Múlt - Kor)

 Beárnyékolhat-e ilyen életművet egy minden erővel eltitkolni akart kapcsolat?

A bomba Amerikában robbant a nagynevű rendező erőszakos szexuális zaklatásairól szóló hírekkel, ami újabb és újabb szereplőket, ismert művészeket sem hagyott érintetlenül. Nem sokkal később már nálunk is hallhattuk a detonációkat, először két színházi rendező hasonló ügyeiben, majd egyre többen szólaltak meg. Az újságcímek egymással vitatkoznak: az egyik azt állítja, az erőszak nem a szexről, hanem a hatalomról szól, a másik szerint épp fordítva. Az internetes közösségi oldalakon pro és kontra egymásnak esnek a kommentelők. A neves előadó , aki mostanában éppen a női és férfi szerepekkel foglalkozó előadásával lép közönség elé (egyebek közt a monori Vigadóban), legutóbbi, maglódi előadásán egyenesen a férfiuralom végéről, a világ fordulásáról beszélt, amely nem hagyja érintetlenül a szerelmet és a házasságot sem, s alapjaiban változtatja meg egyének és közösségek sorsát.

Úgy tűnik, elég nagy a zűrzavar. Pedig volt már ilyen, ami akkor éppen azt bizonyította, hogy épp ideje volt a világnak e tekintetben is megváltoznia. Ezt illusztrálandó elmesélünk egy történetet, amelynek főszereplője mindmáig nagyjaink közé tartozik.  Korában akkora tekintéllyel bírt, hogy Fáy Andrást érdemei elismeréseként „a haza mindenesének” nevezték, tekintve, hogy a haza bölcse elnevezés Deák Ferencet illette, „a legnagyobb magyar” pedig Széchenyi István volt.

A gombai Fáy kúria - ma polgármesteri hivatal - a Fáy-Kenyeres kert felől

A Magyar Tudományos Akadémia Fáy András ( 1786-1864) születésnek centenáriumára pályázatot írt ki Fáy életútjának és munkásságának bemutatására, amelyet Badics Ferenc nyert el. Az ő legfontosabb adatközlője az akkor még élő unokaöcs, Fáy Béla, és a Fáy család régi barátja, Karacs Teréz volt. Fáy Béla kikötötte, miszerint „ kerültessék minden olyan árnyékolás, mely sem a nagy jellem kidomborítására nem szükséges, sem az utókornak tanulságot nem nyújt semmi részben.”

Badics azonban olyan titkokra és ellentmondásokra lelt a nagy ember élettörténetében, amelyek már akkoriban is különösnek bizonyultak, mostanra pedig már végképp nem mondhatók tanulság nélkül valónak.

Fáy András - akinek rendkívül sokoldalú munkásságához a nőnevelésről írt értekezések is hozzátartoznak - nem volt nagy véleménnyel a házasság intézményéről. Keserves csalódások érték, feljegyzések szerint kevéssé megnyerő külseje és női ármányok évekig tartó búskomorságba taszították. Elhatározta, hogy a nőnevelésről vallott elveit a gyakorlatban is megvalósítja, s maga nevel feleséget magának.

Veresegyházi szolgabíróként gyakran átjárt a fóti lelkészhez, ott ismerte meg Szirákinét, a sokgyermekes özvegyasszonyt, akinek Judit nevű lányát kiválasztotta magának, s hazavitte. Később úgy gondolta, Zsuzsi formásabb, eszesebb, így Juditot visszavitte, s a 10-12 éves Zsuzsival gombai birtokára költözött. Zsuzsi egy télen át ott járt iskolába, pulykákat őrzött, majd Pestre költöztek, s megkezdődött a nevelése.

Fáy nevelt lányaként tartotta maga mellett, rokonként mutatta be a vendégeknek, de a lány alig múlt 16 éves, amikor gyermeket szült nevelőapjának, aki úgy tartotta jónak, ha ez az esemény Bécsben történik meg. A kis Gusztáv a Nagy vezetéknevet kapta, s ettől kezdve anyja is, ő is „nevelt gyermekként” éltek a jóságos nevelőapa szerepében megmutatkozó Fáy házában – noha a világ már akkor sem volt vak, csak behunyta a szemét, ha úgy látta célszerűnek.

Fáy mindvégig titokban akarta tartani magánéletét. Született még egy gyermek, azt dajkaságba adatta, ahol a kicsi meghalt.

Hogy mindezekbe mennyi beleszólása lehetett Sziráki Zsuzsannának, mit érzett, hogyan viselte, azt nem túl nehéz elképzelni.

Végül Karacs Ferenc rábeszélésére vette feleségül Fáy a vele élő asszonyt, akkor is csak amiatt, mert - miképpen fogalmazta - tiszteletben akarta tartani annak vallásos érzelmeit. Mégis, amikor a megyeházán a szokott rend szerint felolvasták a házasságkötés megtörténtét az összegyűlt képviselők előtt, Fáy feldúltan kirohant a teremből.

 

A gombai református templom

A gombai lelkész, Tóth Sándor úgy beszélte el az életrajzírónak, hogy a nő mindvégig cseléd maradt ebben a kapcsolatban. Pedig gondosan ápolta, gondozta férjét, aki idővel, pénzzel elszámoltatta, s azt is magától értetődőnek tartotta, ha azt parancsolja, hogy az ágya mellé állított székekre feküdjön, s akár fél éjjel legyezze őt, ha nehezen lélegzik.

A külvilág egy egészen más Fáy Andrást ismert.

Pedig, hogy az akkoriban elfogadott normák közt is viselkedhetett másképpen a hatalom a maga alárendeltjeivel - esetünkben férj a feleséggel - arra a reformkor egy másik meghatározó politikusa, Wesselényi Miklós szolgált példával.

A báróhoz a graeferbergi takács lánya szegődött ápolóként, a szolgálatból azonban idővel viszony lett. Amikor 1854-ben megszületett a közös gyermek, Wesselényi – nem törődve környezetének ellenérzéseivel - házasságot kötött az asszonnyal. Igaz, ő arisztokrata, városi ember volt, könnyebben tehette, mint egy falusi középnemes, ha az még oly elismert és jó nevű is.

De azt a „tiszta, békebeli” szereposztást, amelyben „mindenki tudta, hol a helye és mi a dolga” - azt azért, amint a fenti példa is tisztán mutatja, nagyon nem kellene visszasírni.

(Régió, 2017 november)

( Forrás: Völgyesi Orsolya: Fáy András "különös házassága ")

http://epa.oszk.hu/02500/02518/00301/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_2003_03_457-467.pdf