Hideg

Mi mást lehetne mondani erről, mint hogy gyönyörű. Mert gyönyörű.
Mi másról lehetne ilyenkor beszélgetni a hegyről lefelé menet, mint hogy mindjárt jön a karácsony.
És hogy karácsonykor ki kellene menni a gyerekhez, Londonba.
Vannak a faluból kint jó páran fiatalok. Miért épp innen ne mentek volna.
Lehet itthon is élni éppen, csak hát miből. Miképpen. Amikor a jövő hétig se lehet előre látni semmit.
A kevesek, akik jó helyre születtek, nem értik ezt.
Ők, ha mennek, nyaralni, üdülni, világot látni mennek.
A többiek muszájból.
A kevesek nem értik a többieket.

Miről is lehetne beszélni zúzmarás fák, jéghártyás, de még locsogó patak mellett ballagva - ez késő éjjel is ugyanígy locsog fecseg, ő van csak ébren az egész faluban - mint a buszról.
Ami Békéscsabáról érkezik, de itt is megáll, a faluban, ha idejében meg van beszélve, és másnap már Londonban szállhat ki az ember. Háztól házig. És csomagot is lehet vele küldeni. Vagy üzenetet.
Jól megszervezték ezt. Szükségből. Ezt is.
Gyönyörű ez a zúzmarás táj.
Karácsonykor talán hó is lesz.
Nekünk.

Karácsonykor.
Majd gondolunk egymásra, ha nem találkozhatunk.
Majd interneten megbeszéljük, hogy odakint mi van.